USA

Miért van szükség szervezeti ombudsra?

A szervezeti ombuds biztonságos hidat teremt a vezetőség és a munkavállalók, a problémák és a lehetőségek, a szervezet által kitalált elmélet és a gyakorlatban zajló folyamatok között. Az Amerikai Bar Egyesület (ABA) Vitarendezési részlege javaslatára október 11-ét „Ombuds nap”-nak nevezték ki, hogy a régóta működő, sikeres és eredményes szervezeti ombuds programot népszerűsítsék.

A mai értelmezésben az ombudsman alapvetően az, aki önállóan segíti az egyéneket és a csoportokat a konfliktusok vagy aggályok megoldásában egy szervezeten belül, emellett segít a szervezetnek a változtatásokkal felmerülő aggályokat rendezni és a problémák ismétlődését megakadályozni. Különböző típusú, különböző szerepekkel, funkcionális felelősséggel és gyakorlati normákkal rendelkező ombudsmanok léteznek, többek között: szervezeti ombudsmanok, klasszikus ombudsmanok és ügyvédi ombudsmanok.

A szervezeti ombudsman. A szervezet által kijelölt minden osztálytól független és semleges személy, akinek elsődleges funkciója a szervezeten belüli aggályok, problémák felszínre hozása a szervezeti folyamatok átvizsgálása teljes titoktartás és informális keretek között. Szervezeti ombudsmanok a köz-, a magán- és a non-profit szektorban is megtalálhatóak. Az Egyesült Államokban a legtöbb egyetemen és nagy multi vállalatoknál (Lenovo, Mars, Coca-Cola, Shell, Pfizer, SAP, OMV, World Bank) és az ENSZ különböző egységeiben (UNHCR, WHO, UN funds, WFP, ILO, WIPO), is található ombuds iroda. Hazánkban egyre több nyitottság és kezdeményezés figyelhető meg e téren. 

A szervezeti ombudsman formális, bírósági folyamatban nem vesz részt, nyilvánosan nem foglal állást, nem képviseli egyik felet sem semmilyen vitában, és semmilyen személyes információt nem hoz nyilvánosságra.

A teljes cikket ide kattintva a HR portálon olvasható.

Bírósági mediáció Új-Mexikóban

  

Új-Mexikóban a bírósági mediációról szóló törvényt 1986-ban fogadták el, amely kis értékű polgári ügyekben engedélyezte a mediáció használatát.  A siker jeleként 1995-ben külön mediációs osztály jött létre a bíróságon. Az osztály feladatait 3 főállású munkatárs látja el kb. 80 önkéntes mediátorral. A mediátorok pro bono, azaz önkéntesen vesznek részt bármiféle jutatás nélkül. 

Aki elvégezte a 40 órás mediációs programot, az első körben megfigyelőként jöhet a bíróságra, ezt követően ülhet be a mediációs székbe. Minden esetben társ-mediációt használnak a bíróságon, azaz két mediátor vesz részt a folyamatban. Egyrészt több szem többet lát elv alapján, a mediátorok egymást tudják támogatni. Másrészt, nemi, kulturális, nyelvi különbségek elkerülése érdekében. Mediátoroknak az alábbi szabályokat kell betartani.A folyamat kezdetekor alá kell íratni a felekkel, hogy ÖNKÉNTESEN vesz részt a mediációs folyamatban. A folyamat végén, pedig megállapodás részleteit megírni vagy a nem megállapodást írásos formába helyezni.Továbbá el kell mondani a feleknek, hogy ez egy ÖNKÉNTES folyamat, amely teljes TITOKTARTÁSBAN zajlik, tehát innen információ nem mehet ki. Mediátor dolga, hogy támogassa a feladatot, ő nem ítélkezik, és nem ad tanácsot, csak a kommunikációt segíti elő. Mediátoroknak az eset elején egyeztetni kell, hogy ki milyen mediációs elvet tart fontosnak. Az eset végén pedig visszajelzést kell adni egymásnak, hogy mi működött, mi ment jól, és min lehetne változtatni. Egy esetet 2 órára kalkulálnak, amennyiben nem elég az idő, úgy lehetőség van egy következő időpontra is. Az esetek 90%-ban megegyezés történik.

Miért nem terjedt még el Magyarországon a mediáció?

Egyrészt történelmi dologra vezetem vissza, amiről személyesen nem tehetünk, ezt kaptuk, ezt hordozzuk magunkkal. Azonban felismerni és kezelni tudjuk a helyzete, sőt erre van szükség. A történelmi hatás a hosszú fájdalmas kommunista korszak, amin túlvagyunk, ahol mindenki mindenkit elárult, senki senkiben nem bízhatott meg. Az emberek nem mertek semmit mondani, megosztani egymással, minden információt rejtegettek.  A szüleink ebben a szellemben nőttek fel, és a mi generációnk ennek a hatását érzi.  

            Szakdolgozatom kapcsán (projekt mediáció) 6 mélyinterjút készítettem projektmenedzserekkel, akik elmondták, hogy kizártnak tartják egy harmadik semleges fél bevonását a konfliktusok megoldásába.  A legtöbb esetben azt a választ kaptam, mert nem bízunk meg egy harmadik félben, nem látná át úgy a projektet, nem tudna  vagy kapna meg minden információt. 

  Több hónapos külföldön élés tapaszalata után megvilágosodtam, miért kaptam ezeket a válaszokat.  

Egyrészt, mert a mediáció alap elveinek, mint  az önkéntességnek a pártalanságnak és a titoktartásnak nincs otthon értéke. Fájdalmas kimondani vagy leírni, de otthon nincs hitelessége. Amikor azt mondjuk, hogy egy harmadik semleges fél segít megoldani a problémát, akkor az emberek nem értik a szó jelentését, és szkeptikusan állnak a harmadik félhez. “Ja persze független, mi...”  Az emberek nem hiszik el (ami a múlt kapcsán belénk ivódott bizalmatlanságból adódik) , hogy egy személy pártatlan és semleges tud lenni, hiszen úgyis mindenki tartozik valakihez, ismer valakit, aki tud valamit.  

Másik döbbenetes felismerés számomra a folyamat kapcsán történt. Szakképzett mediátor nem akar információt megtudni az esetről, csak annyit tud, amennyit a felek elmondanak. A közvetítő dolga nem az információgyűjtés és a Mi kérdések felvetése, hanem a  kommunikációs folyamat vezetése, irányítása  és támogatása, a felek egymás szemszögének megértése, és ezt nem a részletek felkutatásával teszi, hanem a különböző értékek megismerésével.  A Miért kérdésekkel tárja fel a felek érdekeit, és segít feltárni a felek számára alkalmas megoldási lehetőségeket.  Szerintem otthon ezt kell az emberek fejémbe tisztázni, és hangsúlyozni. Nem a tartalom a lényeg, hanem az érdekek megismerése. És igen is létezik pártaltanság és titoktartás!!

Hogyan lehet mediátorrá válni Amerikában?

El kell végezni egy 40 órás mediációs programot/tréninget, amit én az egyetemen végeztem el. A képzés minden szombaton reggel 9-5-ig tartott 6 héten keresztül. Ezt követően gyakorlati tapasztalatot kell szerezni a következőő papír megszerzéséhez. Gyakorlati lehetőség a Metropolitan Courthouse keretein belül lehet szerezni, aki elvégzi az egyetemi programot, az automatikusan jelentkezhet gyakorlatra a bíroságra. (A bíróság működését másik posztba kifejtem). Gyakorlati papír megszerzéséhez az alábbi dolgokat kell elvégezni, amit az utolsó órát követő 6 hónapon belül kell teljesíteni. 
- Három megfigyelés, azaz a mediációs ülésen csak megfigyelőként lehet részt venni, nem lehet közbe szólni vagy jegyzetet készíteni. A megfigyelésről a tanárodnak egy riportot kell készítened, amiben megadott válaszokra kell válaszolni, a megfigyelést követően 3 napon belül kell visszaküldeni a riportot. 
- Tanároddal társ-mediálni. Azaz már mediátorként veszel részt a folyamatban a tanároddal együtt. Az ülést követően a tanárod eldönti, hogy készen állsz-e az önálló mediációra, vagy még megfigyeléseken kell részt venned. Ha készen állsz
- 5 önkéntes mediáción (társ-mediáción) kell részt venned a bíróságon. Bíróságon mindig két mediátor vesz részt az ülésen.
Ezekkel végeztél, akkor megkapod a gyakorlati képesítési bizonyítványt is.

17359305_400676783630829_6344182062748813132_o.jpg