Mediáció

Mitől repes a szívem? Nekem a szervezeti mediációtól

“Az életem egyik hitvallása hogy semmi sem történik véletlenül, mindennek meg van a maga miértje, és természetesen minden a megfelelő időben és módon történik. Tudom, hogy közhely, azonban általában beigazolódik. Ez múlt pénteken sem történt másképpen, amikor is elmentem a Womanspiration Hatásgyakorlásreggelijére,  ahol rendkívül hasznos tanácsokat kaptam a hatásos storytelling alapszabályairól. Arra gondoltam, hogy az én megéléseimet ebben a cikkben szeretném megosztani veletek.” 

Így utólag visszatekintve nagyon hálás vagyok az életemben előforduló negatív munkahelyi tapasztalatoknak, hiszen többek között ennek köszönhetem hogy megtaláltam azt a szakmát és hivatást, amitől repes a szívem és felcsillan a szemem.

Egy rosszul működő szervezetben munkavállalóként mindig is hiányoltam egy olyan platformot, ahol nyíltan és őszintén elmondhatom a véleményemet. Ahol kimondhatom az aggályaimat a munkatársakról, a szervezetben rosszul működő folyamatokról, a főnököm vezetői magatartásáról mindenféle következmény nélkül. Abban a helyzetben ettől a gondolattól furcsán érzetem magam. Úgy éltem meg, hogy ez csak az én igényem, és a sok rossz munkatapasztalataim után arra a következtetésre jutottam, hogy ez az igény csak egy álom marad.
Mindaddig így gondoltam amíg meg nem találkoztam a szervezeti mediációval és a szervezeti ombudsmannal.

A teljes cikket a womanspiration találjátok meg erre a linkre kattintva olvashatjátok el. Mitől repes a szívem? Nekem a szervezeti mediációtól.


Irányelveim

Minden szolgáltatásomban  az International Ombuds Association etikai kódexben lefektetett alapelveket –titoktartás, függetlenség, pártatlanság,  kötetlen (informális)folyamat – tartom be és alkalmazom.  Azaz minden személytől és szervezeti egységtől független és pártatlan személyként teljes titoktartásban  segítem átbeszélni  egy kötetlen (informális)folyamat keretein belül a felmerülő problémákat és feltárni a lehetséges opciókat.

Titoktartás Akik igénybe veszik ezt a szolgáltatást tisztában kell lenniük, hogy semmilyen körülmények között nem adok ki személyes adatot. A vezetőség részére csak a vállalatban többször előforduló problémákat közvetítem név, személyes adat megjelölése és visszanyomozhatóság nélkül. Ezáltal a munkavállaló biztonságba érezheti magát, és nyíltan elmondhatja és megoszthatja a problémáját, hiszen nem kerül nyilvánosságra az esete, így nem lehet felelősségre vonni. Egy eset képez kivételt ha magában vagy másban akar a személy kárt tenni, vagy megsebezni. Bírósági folyamatban nem veszek részt, titoktartási kötelezettségemet semmilyen esetben nem szegem meg, és nem kötelezhetnek információ kiadásra. Semmilyen személyes adatot nem hozok a nyilvánosságra. Feljegyzést nem készítek, nem rögzítek személyes adatokat és az ügyekről nincsen beszámolási kötelezettségem. 

Függetlenség  Mivel semmilyen részleghez nem tartozom, független vagyok minden szervezeti egységtől csak a legfelsőbb vezetőségnek biztositok a vállalatban többször előforduló esetek, trendek , ebből kifolyólag egy független személyként tudok jelen lenni a vállalatban. 

Pártatlanság Mivel nincs beszámolási kötelezettségem, független vagyok a szervezeti hiearchiától, senkinek sem képviselem az érdekeit, ezért pártatlan tudok maradni a teljes folyamat során. Ellenben a HR osztállyal, akik riportálási és beszámolási kötelezettséggel rendelkezne a vezetők felé.

Informális Egy olyan kötetlen folyamat, amely során a lehetőségek tárházát tárjuk fel és a résztvevő szabadon dönt a további lépésekről. Nem adok tanácsot és nem hozok döntést senki helyett. Semmilyen formális azaz bírósági vagy a cégen belüli folyamatban nem veszek részt.

A részvevőknek azért fontosak ezek az értékek, mert semmilyen következménnyel nem jár ha elmondják és megosztják a problémáikat velem, hiszen nem lesz felelősségre vonva. A vállalatnak pedig azért fontos és jó ez az eljárás, mert így tényleg a valós problémát tudja meg, nem pedig a felszínen kapirgálnak. Ez az eljárás a vezetőség részére egy jelző funkcióként, a rendszer és folyamatok működésének feltérképezése szolgál.


Irányelveim-2.png

Projekt Mediáció

A közvetítő nem ítélkezik a felek felett, nem döntőbíró, nem feladata ítélet hozni. A vitában lévő felektől függ, hogy eljutnak-e a megállapodásig, amelynek feltételit maguk szabják meg. „A végső cél egy olyan polgárjogi konszenzuson alapuló magánokirat kidolgozása, amelyet a vitában álló felek saját akaratuk szerint aláírnak, és a gyakorlatban megvalósítják.” A gazdasági mediáció mérőeszközei az érték, a haszon, a költség- és időmegtakarítás, a siker és a teljesítőképesség, együttműködés fenntartása, melyek segítségével megállapítható az eljárás eredményessége.

Projekt mediáció előnyei

  • Megakadályozza és feloldja az esetleges problémákból fakadó késést, vagy akadályt
  • Feloldja a konfliktusokat, megakadályozza a viták eszkalációját 
  • Növeli a termelékenységet és a munkakapcsolatot
  • Ösztönzi a közös munkát valamennyi fél között
  • Más vitarendezési módszerekkel összehasonlítva rendkívül költséghatékony 
  • Vonza a projektfinanszírozókat és befektetőket, mert projekt mediációt hatékony és költséghatékony kockázatkezelési eszköznek tartják

ÉRTÉK pasadena, ca 91105.png

Bírósági mediáció Új-Mexikóban

  

Új-Mexikóban a bírósági mediációról szóló törvényt 1986-ban fogadták el, amely kis értékű polgári ügyekben engedélyezte a mediáció használatát.  A siker jeleként 1995-ben külön mediációs osztály jött létre a bíróságon. Az osztály feladatait 3 főállású munkatárs látja el kb. 80 önkéntes mediátorral. A mediátorok pro bono, azaz önkéntesen vesznek részt bármiféle jutatás nélkül. 

Aki elvégezte a 40 órás mediációs programot, az első körben megfigyelőként jöhet a bíróságra, ezt követően ülhet be a mediációs székbe. Minden esetben társ-mediációt használnak a bíróságon, azaz két mediátor vesz részt a folyamatban. Egyrészt több szem többet lát elv alapján, a mediátorok egymást tudják támogatni. Másrészt, nemi, kulturális, nyelvi különbségek elkerülése érdekében. Mediátoroknak az alábbi szabályokat kell betartani.A folyamat kezdetekor alá kell íratni a felekkel, hogy ÖNKÉNTESEN vesz részt a mediációs folyamatban. A folyamat végén, pedig megállapodás részleteit megírni vagy a nem megállapodást írásos formába helyezni.Továbbá el kell mondani a feleknek, hogy ez egy ÖNKÉNTES folyamat, amely teljes TITOKTARTÁSBAN zajlik, tehát innen információ nem mehet ki. Mediátor dolga, hogy támogassa a feladatot, ő nem ítélkezik, és nem ad tanácsot, csak a kommunikációt segíti elő. Mediátoroknak az eset elején egyeztetni kell, hogy ki milyen mediációs elvet tart fontosnak. Az eset végén pedig visszajelzést kell adni egymásnak, hogy mi működött, mi ment jól, és min lehetne változtatni. Egy esetet 2 órára kalkulálnak, amennyiben nem elég az idő, úgy lehetőség van egy következő időpontra is. Az esetek 90%-ban megegyezés történik.

Miért nem terjedt még el Magyarországon a mediáció?

Egyrészt történelmi dologra vezetem vissza, amiről személyesen nem tehetünk, ezt kaptuk, ezt hordozzuk magunkkal. Azonban felismerni és kezelni tudjuk a helyzete, sőt erre van szükség. A történelmi hatás a hosszú fájdalmas kommunista korszak, amin túlvagyunk, ahol mindenki mindenkit elárult, senki senkiben nem bízhatott meg. Az emberek nem mertek semmit mondani, megosztani egymással, minden információt rejtegettek.  A szüleink ebben a szellemben nőttek fel, és a mi generációnk ennek a hatását érzi.  

            Szakdolgozatom kapcsán (projekt mediáció) 6 mélyinterjút készítettem projektmenedzserekkel, akik elmondták, hogy kizártnak tartják egy harmadik semleges fél bevonását a konfliktusok megoldásába.  A legtöbb esetben azt a választ kaptam, mert nem bízunk meg egy harmadik félben, nem látná át úgy a projektet, nem tudna  vagy kapna meg minden információt. 

  Több hónapos külföldön élés tapaszalata után megvilágosodtam, miért kaptam ezeket a válaszokat.  

Egyrészt, mert a mediáció alap elveinek, mint  az önkéntességnek a pártalanságnak és a titoktartásnak nincs otthon értéke. Fájdalmas kimondani vagy leírni, de otthon nincs hitelessége. Amikor azt mondjuk, hogy egy harmadik semleges fél segít megoldani a problémát, akkor az emberek nem értik a szó jelentését, és szkeptikusan állnak a harmadik félhez. “Ja persze független, mi...”  Az emberek nem hiszik el (ami a múlt kapcsán belénk ivódott bizalmatlanságból adódik) , hogy egy személy pártatlan és semleges tud lenni, hiszen úgyis mindenki tartozik valakihez, ismer valakit, aki tud valamit.  

Másik döbbenetes felismerés számomra a folyamat kapcsán történt. Szakképzett mediátor nem akar információt megtudni az esetről, csak annyit tud, amennyit a felek elmondanak. A közvetítő dolga nem az információgyűjtés és a Mi kérdések felvetése, hanem a  kommunikációs folyamat vezetése, irányítása  és támogatása, a felek egymás szemszögének megértése, és ezt nem a részletek felkutatásával teszi, hanem a különböző értékek megismerésével.  A Miért kérdésekkel tárja fel a felek érdekeit, és segít feltárni a felek számára alkalmas megoldási lehetőségeket.  Szerintem otthon ezt kell az emberek fejémbe tisztázni, és hangsúlyozni. Nem a tartalom a lényeg, hanem az érdekek megismerése. És igen is létezik pártaltanság és titoktartás!!

Hogyan lehet mediátorrá válni Amerikában?

El kell végezni egy 40 órás mediációs programot/tréninget, amit én az egyetemen végeztem el. A képzés minden szombaton reggel 9-5-ig tartott 6 héten keresztül. Ezt követően gyakorlati tapasztalatot kell szerezni a következőő papír megszerzéséhez. Gyakorlati lehetőség a Metropolitan Courthouse keretein belül lehet szerezni, aki elvégzi az egyetemi programot, az automatikusan jelentkezhet gyakorlatra a bíroságra. (A bíróság működését másik posztba kifejtem). Gyakorlati papír megszerzéséhez az alábbi dolgokat kell elvégezni, amit az utolsó órát követő 6 hónapon belül kell teljesíteni. 
- Három megfigyelés, azaz a mediációs ülésen csak megfigyelőként lehet részt venni, nem lehet közbe szólni vagy jegyzetet készíteni. A megfigyelésről a tanárodnak egy riportot kell készítened, amiben megadott válaszokra kell válaszolni, a megfigyelést követően 3 napon belül kell visszaküldeni a riportot. 
- Tanároddal társ-mediálni. Azaz már mediátorként veszel részt a folyamatban a tanároddal együtt. Az ülést követően a tanárod eldönti, hogy készen állsz-e az önálló mediációra, vagy még megfigyeléseken kell részt venned. Ha készen állsz
- 5 önkéntes mediáción (társ-mediáción) kell részt venned a bíróságon. Bíróságon mindig két mediátor vesz részt az ülésen.
Ezekkel végeztél, akkor megkapod a gyakorlati képesítési bizonyítványt is.

17359305_400676783630829_6344182062748813132_o.jpg

[ br(eakfast) + (l)unch ]www.brunch.com.jpg

Közvetítési tevékenységről szóló 2002 LV. törvény a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezés feltételeit foglalja keretbe. Célja a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerülő polgári jogviták tisztázása. A törvény közvetítés fogalma alatt olyan permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezést elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás ért, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése egy írásos megállapodás létrejötte. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/ EK Irányelve a határokon átnyúló polgári és kereskedelmi jogviták bíróságon kívüli rendezését szabályozza. Célja „a jogviták alternatív rendezéséhez való hozzáférés elősegítése és a jogviták egyezséggel történő rendezésének megkönnyítése, azáltal, hogy ösztönzi a közvetítés igénybevételét és biztosítja a közvetítés és a bírósági eljárás közötti kiegyensúlyozott kapcsolatot.”